Gondolná-e valaki milyen jótékony hatásai is vannak a kecske tejnek? Sokáig szüleim sem tudták. Addig a bizonyos pillanatig! Bátyám egész kicsi korában tüdő szanatóriumba került. Asztmatikus allergia miatt. Úgy látszott nem fog kigyógyulni belőle, míg nem szüleimnek egy idős bácsi a következőt nem mondta: Vegyenek egy kecskét, naponta egyszer megfejik és voálá, 2 liter tejet adhatnak a gyermeknek amely segít a gyógyulásában! Rácsodálkoztak, de mégis vettek. Évekig (kb. 10 évig) ittuk a napi 2 liter frissen fejt kecske tejet, s az akkor 7 éves, asztmatikus allergiában szenvedő kisfiú most 24 évesen búcsút inthet a betegségének. Hála a bácsinak és Csöpikének (kecske) strapa bíró fiatalokká cseperedtünk. Pedig az orvos szerint nem sok esélye volt, hogy kinőljön, kigyógyuljon belőle. A bácsi tippjén még ő is meglepődött, de semmi ellenvetése nem volt afelől, hogy megpróbáljuk.

Az én kis történetem után, a szeretett kecskénkről s a bátyámról jöjjön pár igen érdekes és hasznos információ amit tudni lehet/kell a kecskéről s a tejéről.

A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban, és remek rák elleni védelem is egyben. Ez csak néhány számos előnye közül .Előfordulhat allergiás reakció a kecsketejre, azonban jóval ritkábban, mint a tehéntej esetében. A tehéntej-allergia leggyakrabban a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti, de felnőttkorban is kialakulhat. Gyakran az érintett nem is tudja, hogy a tehéntejjel van problémája. Évekig szenvednek a rejtélyes panaszoktól anélkül, hogy bárki is kiderítené, mi okozza azokat. Jellemzőek a gyomor-bél traktusban jelentkező panaszok, a légzéssel kapcsolatos tünetek (gyerekeknél gyakori az asztma) vagy a bőrproblémák: ekcéma, neurodermatitisz.

Miért olyan könnyen emészthető a kecsketej?
A kecsketej zsírmolekulái akár tízszer kisebbek, mint a tehéntejben lévők. Ezen kívül a kecsketejben sok olyan enzim található, amelyek támogatják az emésztés folyamatát. A rövid és közepesen hosszú zsírsavak aránya jóval nagyobb, mint a tehéntejben, és ezek élénkítik az anyagcserénket. A kisebb zsírgömböcskéket az enzimek sokkal gyorsabban, könnyebben tudják lebontani. Az esszenciális zsírsavak a koleszterinszint csökkentésében is segítenek, ezzel egyúttal szívünk egészségét is védik. A kecsketejben található proteinek is más struktúrájúak és egyenletesebben oszlanak el, mint a tehéntejben. Ezen kívül a kecsketejben igen kevés alfa-s-1-kazein található. Az alfa-s-1-kazein olyan fehérje, amelyről szakértők azt gyanítják, a tehéntej-allergiáért felelős anyag. A tehéntejben hétszer annyi van belőle, mint a kecsketejben. Egy új-zélandi tanulmány szerint a kecsketej proteinprofilja sokkal inkább hasonlít az anyatejéhez, mint a tehéntejé. A tanulmány azt is bebizonyította, hogy a csecsemők sokkal jobban emésztik a kecsketejet. Ez azonban még nem minden. Megvizsgálták a kecsketejnek a gyógyszerek, illetve az erős fizikai terhelés által kiváltott bélkárosodásokra gyakorolt hatását is. A klinikai tanulmány szerint a naponta fogyasztott kecsketej hatására enyhül a bélnyálkahártya gyulladása és regenerálódnak a sérült bélbolyhok is. A kecsketejben meglehetősen kevés folsav és B12-vitamin található, e hiány azonban teljes értékű táplálkozással kiegyenlíthető. A kecsketej ugyanakkor igen gazdag ásványi anyagokban, például kalciumban, foszforban, káliumban, magnéziumban és kloridban. A nyomelemek közül tartalmaz jódot és cinket is.

A kecsketej jótékony hatású az alábbi esetekben:
* asztma,
* neurodermatitisz és ekcéma,
* migrén,
* ideges eredetű és krónikus gyomor-bél rendszeri panaszok,
* irritált szemek és orrnyálkahártyák, hurutos nyálkahártyák,
* idegesség, stressz következményei, félelem, koncentrációzavar..

További hatások:
* megvéd a sejtek korai öregedésétől,
* segítségével megelőzhető a rák,
* megvédi sejtjeinket a káros környezeti hatásoktól, pl. a cigarettafüst, a környezeti mérgek és a szervezetben keletkező mérgek hatásaitól,
* kiváló alternatívája a tehéntejnek a csecsemők táplálásában,
* tehéntej-allergia esetén kiváló alternatívája a tehéntejnek.

Kecsketejjel a csontritkulás ellen
Különösen értékes a kecsketej magas D-vitamin-tartalma; háromszorosa a tehéntejének, ami a kalcium optimális felszívódását biztosítja.
A WHO már 2003-ban kiadott egy ajánlást, miszerint a felnőtteknek 400?500 mg kalcium fogyasztását javasolja naponta. Korábban a napi ajánlott mennyiség 900?1500 mg volt. Mostanra a szakértők eljutottak a felismerésig, miszerint nem csupán a kalcium mennyisége számít, hanem a kellő mennyiségű D-vitamin is.
Az új, a korábbinál jóval alacsonyabb ajánlással kapcsolatban az ún. „kalciumparadoxonra” hivatkoznak. Eszerint a fejlett ipari országokban, a viszonylag magas kalciumfogyasztás ellenére, jóval gyakoribb a csontritkulás, mint az alacsonyabb kalciumfogyasztó populációkban. A rendelkezésre álló adatok értékelése után a bizottság feltételezi, hogy a tejben található fehérje a magas kalciumtartalom jelentette előnyt megsemmisíti, ugyanis a fehérjék feldolgozása során a szervezetben savak termelődnek. A kalcium savsemlegesítőként működik, hozzákapcsolódva a savakhoz, és így ki is ürül a szervezetből.
A kecsketej ezzel ellentétben lúgosító hatású, gondoskodik a sav-bázis egyensúly fenntartásáról. Magas D-vitamin-tartalmának köszönhetően ráadásul a benne lévő kalcium is sokkal hatásosabban képes felszívódni. Természetesen a szabadon tartott állatok tejében jóval magasabb a biológiailag értékes anyagok mennyisége, mint az istállóban tartott társaikéiban, ugyanis a D-vitamin termelődéséhez napfénynek kell érnie az állatok bőrét.
Táplálkozástudósok szerint a kecsketej a stressz csökkentésére is kiválóan alkalmas, és az ideges eredetű emésztési zavarokat is enyhíti. Sőt, a rák elleni védelemben is hatásos! Utóbbi hatás feltételezhetően a benne található koenzim Q10-tartalomnak köszönhető. Ez az enzim hasonlít az E-vitaminra és erős antioxidáns tulajdonsággal bír, ráadásul életfontosságú alkotórésze sejtjeinknek.

A kecsketejben található legfontosabb anyagok:
Proteinek: Igen jól emészthető proteinek (albuminok, globulinok és kazeinek). Finom, egyenletes eloszlásuk miatt jobban emésztjük ezeket, mivel az enzimek könnyebben hozzájuk férnek. A kecsketej fehérjéi a gyomorban lágyra alvadnak. Nagyon kevés benne az alfa-s-1-kazein, ezért kevéssé allergén hatású.

Zsírsavak: Sok, biológiailag értékes rövid és közepesen hosszú zsírsav. Ezen kívül gazdag kétszeresen telítetlen konjugált linolsavban (CLA). Ez rákvédő hatású, ugyanakkor véd az érelmeszesedés ellen, és klinikai tanulmányok eredménye szerint csökkenti a test zsírtartalmát is, ezzel párhuzamosan növelve az izomtömeget.

Ásványi anyagok: Kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor és klorid.

Nyomelemek: Réz, cink, foszfor, bór, titán, króm, jód, viszonylag kevés vas.

Vitaminok: A-, B1-, B2-, C-, D- és E-vitaminok, Nagyon kevés B12-vitamin és folsav. A kecsketej azért annyira fehér, mert A-vitamint tartalmaz. Ezzel szemben a tehéntej az A-vitamin elő anyagát, a karotint tartalmazza. A kecsketejben háromszor annyi D-vitamin van, mint a tehéntejben, ami fontos a kalcium felszívódásához.

Enzimek: Nyolcféle enzim, plusz a koenzim Q10, amely antioxidáns hatású és sejtjeink nélkülözhetetlen alkotóeleme. Leginkább a tüdőnknek, szívünknek és májunknak van szüksége sok koenzim Q10-re, főképp a 40. életév után, amikor a testünk egyre kisebb mennyiségben kezdi termelni.

forrás : http://www.felsofokon.hu/haziallatok/2012/07/21/kecsketej-jotekony-hatasa